A két legjobb haverom, akik egymásnak szintén nagyon jó haverjai, tavaly megnyitották az üzletüket. Mivel mindketten motorőrültek, ezért motoros meg autós termékeket árulnak a boltjukban. Értve ez alatt elég sok mindent. Lehet kapni motoros csizmát, bukósisakot, dzsekit, gumiabroncsokat, posztereket, matricákat, motorolajokat meg minden ilyesmit. Egyelőre csak kiegészítőket, alkatrészeket kezdtek árulni, de a nagy álmuk az, hogy kibővítik a helységeket, és motorokkal is kereskedni fognak. Ez a nagy álmuk, mióta ismerem őket, mindig is erről beszéltek. Mondjuk én mindig azt hittem, hogy ebből úgysem lesz semmi, mert úgy tűnt, hogy csak a szájukat jártatják. De nem, rám cáfoltak. Ki tudja, lehet hogy éppen azért, mert mindig mondtam nekik, hogy hagyják már a dumát, úgysem fognak soha nyitni egy ilyen boltot, mert ahhoz túl link alakok. Mentségemre szóljon, hogy az élet egyéb területein tényleg link alakoknak bizonyultak újra meg újra. Épp ezért kezdem azt gyanítani, hogy pont az én kritikus szavaimmal sarkalltam őket, hogy ebben az egy témában – hiszen végső soron ez a nagy álmuk – ténylegesen véghez vigyék, amit elkezdtek.

Viszont ennek az lett a következménye, hogy folyton folyvást ez volt a téma. Amikor csak találkoztunk, arról lehetett velük beszélni, hogy éppen milyen hülye vevő volt a boltban, melyik termékből kell újabb adagot rendelni, mivel fogyóban van, és hogy melyikük melyik motorolajra esküszik. Aztán itt rendre egy hosszas vita, végeláthatatlan diskurzusa alakult ki, hogy a Mannol termékek a jobbak, avagy az Eneos kenőolajak. Ez volt a központi téma, a kulcskérdés minden alkalommal, mert egyikük erre, a másik arra esküdözött.

Ez azért volt jelentős, mert a boltban, ha vevő jött, és érdeklődött, melyiket ajánlanák neki, sosem tudtak dűlőre jutni, és ugye nem valami szerencsés, ha a két eladó a vevő szemeláttára vitázik össze, hogy melyik motorolaj a legmegfelelőbb a korrózió elleni védelemre, meg a fene tudja még micsodára.

Így, hogy most már egy éve voltam úgy a csapat harmadik, feleslegesnek tűnő tagja, egy kicsit megelégeltem, hogy még egy szombat esti sörözésnél is motorolajokról kell a fecsegésüket hallgatnom. Így esett meg egyszer, hogy amikor már kezdett betelni a pohár, és úgy éreztem, nem bírom magamban tartani a véleményem – na ekkor követtem el az első hibát, mert ennek ellenére nem mondtam ki mindent, amit gondoltam, hanem megittam inkább még egy pohár sört, amíg ők a kenőanyagokról hablatyoltak tovább. És ezután, na még ezután sem, inkább hallgattam, és próbáltam másra gondolni. Mondjuk az újabb pohár sörömre, meg az azutánira. Elővettem még a telefonomat is, és nyomkodni kezdtem, hátha feltűnik nekik, hogy nem vagyok velük lélekben. De ők csak vitáztak, mert persze ők is nyelték a sört, és felbátorodtak a vitában.

Szóval így, felhergelve magam, hirtelen kitört belőlem az indulat, hogy fejezzék be. Úgy döntöttem, most mindent elmondok nekik, kitálalok, talán magukba szállnak, és abbahagyják ezt. Csakhogy az első dühös mondat alig hagyta el a számat, máris problémába ütköztünk. Ugyanis kezemben az LG telefonommal, hirtelen ripakodtam rájuk. És a dühös mondat közben a kezemmel heves mozdulatot tettem, mintegy nyomatékosításul a mondanivalómnak. Ám a sörtől a manuális reflexeim nem voltak már ugyanolyan jók, és az első mozdulatot követően kizuhant a kezemből a telefon, egyenesen a padlóra. Mondanom sem kell, darabjaira hullott, a képernyő pedig teljesen betört.

Miután összeraktam, örültem, hogy „csak” a kijelzőnek volt baja, mert tudtam, hogy az önmagában nem akkora probléma. Mert nem sokkal előtte a barátnőm is hasonlóan járt, és talált egy helyet, ahol mindenféle márkával, szerencsémre LG kijelzők cseréjével is foglalkoznak. Úgyhogy másnap el is vittem oda, ahol persze mondták, hogy könnyűszerrel meg tudják javítani. A sérülés elég komoly volt, így az ár is magasabb volt, mintha karcolással vittem volna, de még így is elég méltányos árat fizettem érte. Másnapra már újra a kezemben volt a telefon, én pedig akkor és ott megfogadtam, hogy többet nem veszem el egy bizonyos sörmennyiség után.

A haverjaim persze nagyon jót röhögtek, amikor földhöz vágtam a telót, de később magukba szálltak, és közösen odaadták nekem a javítás árát, mert elfogadták, hogy nekik is köszönhető volt ez a kis baleset.

Úgyhogy egypár pohár sör, egy minimális dühkitörés, egy földhöz vágott telefon, és egy LG kijelző csere kellett ahhoz, hogy visszakapjam a haverjaim, akik persze a mai napig vitáznak a motorolajok közti különbségekről, de legalább akkor teszik ezt, amikor nem vagyok ott. Illetve az ő érdekükben remélem, hogy a vásárlók előtt sem teszik ezt.